A tárolt gyümölcsök és zöldségek bakteriális és gombás fertőzésének növekedése a szupermarketekben – vajon a fény az igazi bűnös?

A gyümölcsök és zöldségek szorosan összefüggenek a súlyos élelmiszer-eredetű betegségek kitöréseivel. Az Escherichia coli A spenóthoz köthető járvány 2006-ban a norovirus a fagyasztott málnához kapcsolódó gyomor-bélrendszeri járvány 2005-ben és 2007-ben, szalmonellózis és a E. coli említést érdemel a salátával kapcsolatos 2005-ös járvány (Adams et al, 1989).

A talaj ugyan nem közvetlen forrása a gyümölcsöket és zöldségeket sújtó emberi kórokozóknak, de gazdag közvetett szennyeződési forrása, főleg az emberi ürülékből. Ez akkor fordulhat elő, ha a széklettel szennyezett víz kimosódik egy szeptikus tartályból, vagy a szennyezett víz átszivárog a folyókból és tavakból a talajban a közelben (De Rover, 1998).

Így a szupermarketekben található gyümölcsök és zöldségek mindig a felszínükön vagy a szöveteik mélyén hordoznak alvó emberi bakteriális és gombás kórokozókat, amelyek minden adandó alkalommal aktívvá válnak.

Ilyen forgatókönyv esetén az ultraibolya fénynek való kitettséget széles körben alkalmazzák a gyümölcsök és zöldségek fertőtlenítésére, akár kihelyezés előtt, akár egy további ultraibolya lámpa funkcióval a kijelző állványaiba.

Az ultraibolya sugárzás ezen mikroorganizmusok DNS-ének károsításával citotoxikus vegyületeket képez, mint pl ciklobután pirimidin dimerek (CPD-k).

A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy ez a DNS-károsodás, amelyet a magas UV-C besugárzás (280 nm) okoz, megfordul, ha ezt követően többszínű sugárzást és alacsonyabb hullámhosszú UV-sugárzást (230-240 nm) bocsát ki fény hatására. Az nem-specifikus Az élelmiszer-kijelző fénycső a polikromatikus sugárzást kibocsátó fény klasszikus példája.

Ezt a jelenséget hívják fénykép megfordítása, ahol a kórokozók sérült DNS-e több hullámhosszú polikromatikus emisszió hatására helyreáll (Poepping et al, 2014).

Ezen túlmenően az ultraibolya sugárzásnak való kitettséggel kapcsolatban számos egyéb probléma is felmerül, különösen a fertőtlenítési melléktermékek (DBP-k), például a nitritek képződése a zöldségekben és gyümölcsökben lévő nitrátokból (Kalisvaart, 2001).

A nitrátokból ultraibolya fotolízissel nitritek képződése mellett további nitritek képződnek a fotoaktivált baktériumokból, amelyek elfogyasztásukkor elriasztják és károsítják az emberi oxigén anyagcserét (Sharpless és Linden, 2001; Butler és Feelisch, 2008).

Így egy nem specifikus támadó kijelzőlámpa fotooxidációval csökkentheti a zöldségek és gyümölcsök eltarthatóságát, befolyásolhatja a jótékony bioaktív vegyületek minőségét, hőmérséklet-változást idézhet elő a kijelző állványon belül, sugárzás hatására hőmérsékleti heterogenitást okozva, és megfiatalíthatja a szunnyadó ill. károsodott baktérium- és gombasejtek, ezáltal növelve a szennyeződés által okozott élelmiszerromlást.

Ezért az intelligens világítás a legjobb módja az ételek bemutatásának. A közelmúltban végzett kutatások rávilágítottak a speciális fluoreszcens és fénykibocsátó diódákkal (LED zöld fény) végzett szelektív világítás hatására a brokkolivirágok meghosszabbított eltarthatóságára, vizuális minőségére és bioaktív vegyületekre.

A tanulmány kimutatta, hogy a szelektív és specifikus fénykezelés meghosszabbíthatja az eltarthatóságot azáltal, hogy megvédi a brokkoli virágzatának klorofilltartalmát, növeli az összes fenol és glükozinolátok mennyiségét, és javítja a gyökfogó aktivitást (Jin et al, 2015).

Promolux élelmiszer-kijelző fénycsövek és LED-ek széles választékát kínálja, amelyek specifikusak és szelektívek a zöldség- és gyümölcskijelzők számára, biztosítva a meghosszabbított eltarthatóságot.

Referenciák

  • Adams, MR, Hartley, AD és Cox, LJ (1989): Az elkészített saláták előállításánál használt mosási eljárások hatékonyságát befolyásoló tényezők. Food Microbiol 6, 69-77.
  • Butler AR és Feelisch M (2008). A szervetlen nitrit és nitrát terápiás felhasználása: a múltból a jövőbe. Keringés; 117:2151–9.
  • De Roever, C. (1998) Mikrobiológiai biztonsági értékelések és ajánlások a friss termékekről. Élelmiszer-ellenőrzés 9, 321-347.
  • Jin P, Yao D, Xu F, Wang H, Zheng Y (2015). A fény hatása a minőségre és a bioaktív vegyületekre a betakarítás utáni brokkoli virágokban. Food Chem. április 1.; 172:705-9.
  • Kalisvaart BF (2001). Polikromatikus közepes nyomású UV lámpák fotóbiológiai hatásai. Water Sci Technol. 43(4):191-7.
  • Lund, BM (1992): Ökoszisztémák növényi élelmiszerekben. J Appl Bacteriol 21, 115S–118S.
  • Poepping C, Beck SE, Wright H és Linden KG (2014). A DNS-károsodás visszafordításának értékelése közepes nyomású UV-fertőtlenítés során. Water Res. június 1.; 56:181-9.
  • Sharpless CM és Linden KG (2001). A nitrát UV fotolízise: a természetes szerves anyagok és az oldott szervetlen szén hatásai és az UV-víz fertőtlenítésre gyakorolt ​​hatása. Environ Sci Technol. július 15.; 35(14):2949-55.
2023-06-19T10:28:16+00:00

Share This Story, válasszuk ki a platform!